Vajon tényleg be vagyunk zárva saját elménk, gondolatainknak börtönébe? Színházunk legújabb nagyszínpadi előadása elgondolkodtat mindezen, miközben szórakoztat. Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Érdekesség, hogy az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött a produkció, mely összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, de ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar ősbemutatót a Budapesti Operettszínházban tartották, Darvas Ivánnal a címszerepben! Hosszú évtizedek után most újra színpadunkon az előadás, melyet szöveg- és kottahűen, ám modern eszközökkel, gondolatisággal, látvánnyal, lenyűgöző, kifejező jelmezekkel, parádés szereposztással mutatunk be nézőinknek március 20-án. A főbb szerepekben többek között Szabó P. Szilvesztert, Kerényi Miklós Mátét, Serbán Attilát, Sándor Pétert, Peller Annát és Dancs Annamarit láthatják majd, a rendező-koreográfus Vincze Balázs. 'Tudnod kell, Sancho barátom, hogy én az égnek rendelése szerint a végre születtem, hogy ebben a mi vaskorunkban - amint mondani szokták - újólag feltámasszam az aranykort.'